Özvegyi haszonélvezeti jog, özvegyi jog megváltása és korlátozása

Özvegyi haszonélvezeti jog

Amennyiben az örökhagyó végrendeletében nem a teljes vagyont hagyja az özvegyre, úgy a nem rá hagyott ingó és ingatlanokra speciális, úgynevezett özvegyi haszonélvezeti jog kerül. A leszármazottak által törvényileg örökölt teljes hagyatékra, illetve az ági örökösök által szerzett ági vagyontárgyakra illeti meg az özvegyet a haszonélvezet gyakorlása. Az özvegyi haszonélvezet korlátlan ideig, azaz az özvegy haláláig szól, azonban kivételes esetekben idő előtt feloldható a haszonélvezet.

A túlélő házastárs özvegyi haszonélvezete megszűnik, ha az özvegy újraházasodik. Amennyiben az özvegy házasságkötés nélkül, úgynevezett élettársi viszonyban folytatja életét új párjával, úgy az özvegyi haszonélvezet továbbra is megilleti. Az özvegyi haszonélvezeti jogról bármikor le lehet mondani akár egyoldalúan, akár az özvegy és az örökösök között létrejött szerződéssel. Utóbbi esetben az özvegy döntheti el, hogy ingyen vagy visszterhesen mond le a haszonélvezeti jogáról.

Az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozása

Mivel az özvegyi haszonélvezet a legtöbb esetben holtig tart, ezért az örökösök az özvegy által a hagyatéki vagyonra szerzett haszonélvezeti jog túlzott mértékére hivatkozva kérhetik az egyes vagyontárgyak haszonélvezetének korlátozását. Korlátozási igénnyel kizárólag leszármazott örökösök élhetnek, ági örökösök nem! A létrejött korlátozások feloldását vagy csökkentését az özvegy bármikor kérheti. A korlátozások elbírálásánál elsődleges szempont, hogy a haszonélvezet biztosítsa mindazokat az özvegyi szükségleteket, melyekért az özvegy élete során megdolgozott, figyelembe véve az özvegy saját vagyonát és az általa örökölt vagyonrészt is. Amennyiben az örökhagyó a végrendeletében pontosan meghatározza, hogy az özvegy mely vagyontárgyak esetében szerez özvegyi haszonélvezetet és melyekben nem, úgy ezen korlátozások is kötelező érvényűek.

Az özvegyi jog megváltása

Mind az örökösök, mind az özvegy számára hátrányos helyzetet jelenthet, hogy az öröklés során a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog szétvált. Ebben az esetben az örökösök tulajdonjogukat csak tetemes értékcsökkenéssel értékesíthetik, míg az özvegy a haszonélvezeti jogát nem adhatja át, így az számára semmiféle likviditási előnnyel nem jár. Amennyiben a felek bármelyike igényt tart a teljes tulajdonjogra (azaz a haszonélvezet megszűntetésére és egyben a tulajdonjog megszerzésére), úgy lehetősége van az özvegyi jog megváltására. Özvegyi haszonélvezeti jog megváltása kizárólag a hagyatéki eljárás során, illetve az öröklés megkezdésétől számított egy éven belül az illetékes közjegyzőnél lehetséges.

„A mértékre vonatkozó korlátozás, hogy a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra nézve az özvegyi jog megváltását nem lehet kérni (Tehát az özvegytől nem váltható meg a teljes vagyon.). A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - vagy természetben, vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne (Például három gyermek öröklése esetén az özvegynek negyedrész jár.). Ha ági öröklés esetén kerül sor megváltásra, a házastársat az örökösök számától függetlenül az ági vagyon egyharmada illeti meg. A felek szerződéssel egyedi megállapodást is köthetnek.” Forrás: magyarorszag.hu

Hozzászólások lezárva.